A péntek 13-a babona vagy a vonzás törvényének hatása? A statisztikák szerint ennek a dátumnak Magyarországon nincs különösebb hatása a gazdaságra. Repülőtereink forgalma, a személy és áruszállítás, a gazdaság teljesítménye egyáltalán nem érzi meg ezt a babonákkal körül bástyázott napot. Mi magyarok, más népekkel ellentétben, nem veszünk róla igazán tudomást. Az amerikaiak mintegy 7 %-a ezen a napon nem dolgozik, és ez már a gazdaságban is érzékelhető. Egyes számítások szerint a veszteség közel 1 milliárd dollár.
Ennek a babonának az egyes nemzetek viselkedésére gyakorolt hatása különböző. A számokból jól látszik, hogy a félelmek, tévhitek alapján hozott döntések pénzügyi következményekkel járnak.
Vannak jó hírek is. Ezen a napon a britek jobban teljesítenek, összeszedettebben, szervezettebben dolgoznak. A londoni tőzsde eredményei ilyenkor évek óta az átlagnál jobbak. A budapesti tőzsde teljesítménye sem rosszabb a péntek 13-ra eső napokon.
Vagyis inkább bennünk dől el, hogyan reagálunk, és hogyan teljesítünk. Hitünk, gondolatunk formálja döntéseinket és cselekedeteinket minden helyzetben, pénteken 13-án is, és ennek okozata jól látszik a statisztikákban.
Az információs korban a piaci káosz több ágazatban is rabszolgákat termel. Mert ez már nem az ipari korszak, itt már nem adott a feladat egyetlen vállalkozás számára sem. Az adott feladatokért, munkákért naponta ezrek versenyeznek a különböző nyílt fuvarbörzéken, közbeszerzéseken, ilyen-olyan fórumokon. Mindenki maga tudja, megtalálja-e ott a számára ideális partnert. Az adott feladatokat, projekteket elnyerők egyre nehezebb feltételek mellett kénytelenek dolgozni, mert bármikor lecserélhetők.
Nagyon kevés fuvarozási vállalkozásnál érezni, hogy örömet okozna nekik a jelenlegi tevékenységük. A vállalkozások több mint 90 %-án érezhető a péntek 13-i ?amerikai? effektus.
Információs korunkban talán az a legszebb, hogy ma a feladat nem adott, azt meg kell határozni. Persze sokkal kényelmesebb a meglévő kapacitást különböző nyílt börzéken napról napra ajánlgatni, mint kidolgozni valami egészen ütős egyedi üzleti modellt saját cégünkre. Aki mégis inkább ezt az utat választja, tapasztalom szerint bőséges jutalomban részesül és mentesül a 13-ai ?átoktól?. Ha nem is sokan, de már vannak ilyen cégek is a hazai szállítmányozásban.
Ez a néhány cég méretétől függetlenül örömöt és bőséges profitot nyer minden napos tevékenységével. Mert a cég arra megy, azt produkálja, amit a cégvezetés eltervezett és elvár tőle.
Ha a cége ?kormányát? jobbra fordítja, akkor az a cég jobbra is fog tartani. Ellenőrzése alatt tudja tartani működését rövid és hosszú távon egyaránt.
Ha eldöntöm, hogy növelem cégem árbevételét és profitját, akkor az úgy is történik. A legtöbben azért nem tűznek ki ilyen célokat, mert eddig sem az történt a cégükben amit szerettek volna. Úgy vannak vele, minek a célkitűzés, ha úgyse tudják elérni.
De ha van olyan ?eszközkészlet? amelynek alkalmazásával jobb, biztonságosabb megrendelői kört tudnak kialakítani, pénzügyileg stabilabb alapokra tudják helyezni cégüket, akkor már van értelme célokat kitűzni. Jobb marketinggel egyik sem lesz könnyen lecserélhető a megrendelőinél. És meglesz az élménye is, hogy ha fejleszteni akarja a cégét, akkor az abban az ütemben fog fejlődni, amilyet eltervezett. Ez már valódi vállalkozói attitűd. Valljuk be, kevés az ágazatban a vérbeli vállalkozó, aki képes tudatosan, előre eltervezett programja szerint fejleszteni cégét. A többségnek a vállalkozása a saját munkahelye, ahol a létfenntartásról szól a napi küzdelem. Amíg a korábban említetthez hasonló babonák hatással vannak az emberekre, addig ez nem is tud igazán változni.
A kisebbség pedig lassan de biztosan elindulhat a fejlődése útján, hátrahagyva a tévhiteket. Élve a korszerűbb technikával, eszközökkel és információkkal maga irányíthatja cége fejlődését.
Mi kell ehhez? Főként nyitottság a változásokra. Elfogadni, hogy ma nem ugyanazt csináljuk, mint tegnap, és holnap se ugyanazt fogjuk csinálni, mint ma.
A legnehezebb magát a feladatot megfogalmazni. Mit is kell a cégemnek előállítania ahhoz, hogy az én céljaimat szolgálja. Hogy biztosítsa az anyagai függetlenségemet, biztonságomat. Kiknek, mit, és hogyan szolgáltasson a cégem? Milyen élmény ennél a cégnél vásárolni? Én magam lennék-e a cégem lelkes vevője? Követném a Twitteren, lennék-e rajongója a Facebookon? Lennék-e pénzügyi befektető a cégemben, ha lenne 10-20-40 milló forintom?
Már hallom is a választ. Mi nem érünk rá ilyen marhaságokkal foglalkozni, mert nem állhatnak a kocsik. Hát pont ezért állnak néha, vagy termelnek veszteséget, mert nincs idő alapkérdéseket feltenni és azokra a válaszokat rendesen kidolgozni. Maradnak a babonák, tévhitek, a péntek tizenharmadikák.
A veszteségek elkerülése mellett dinamikus árbevétel és profit növekedést kívánok minden blog olvasómnak,
Damásdi Tibor
E-logisztika az üzleti versenyképességért
