A minap éppen az irodámban ültem, amikor egy a szakmában jó nevű kelet-magyarországi szállítmányozó cég első vezetője hívott.
Elektronikus úton küldtem részükre ajánlat kérést egy konkrét fuvarfeladattal kapcsolatban, és erre reagált.
? Tibor, sajnálom de már annyiszor megégettem magam, és olyan nagyságrendű behajthatatlan követelésem van, hogy csak ismerős céggel dolgozom. Idegen céggel egyáltalán nem, vagy csak előre fizetés esetén.?
Világos egyértelmű álláspont, mivel az utóbbi időben on-line ajánlatkéréseimre egyre többször kapom ezt a választ, egyértelművé vált számomra, hogy a bizalom és a biztonság a legnagyobb hiánycikk ma a szállítmányozásban.
Márpedig, ha bizalom nincs, akkor új üzlet sincs, ha új üzlet nincs, miből fog növekedni a cégünk? Mert növekedni kötelező, ha nem akarunk előbb utóbb tönkre menni. Az elmúlt másfél évben újból átrendeződött a világ, és benne sok-sok szállítmányozó, fuvarozó volt kénytelen leépíteni, felszámolni, szüneteltetni bizonyos tevékenységeit. Csak nagyon kevés kis és középvállalkozás mondhatja el, hogy sikerült továbbfejlődnie az elmúlt 1-2 évben.
Hogy ez a továbbfejlődési lehetőség ne csak a szerencsén múljon, elgondolkodtam azon, hogyan lehet becsempészni a mindennapos üzleti munkába a garantált biztonságot a hazai kis szállítmányozó és fuvarozó cégek életébe is.
A nagy hazai és nemzetközi cégeknek saját ügyfélminősítő rendszerük az érzékelt kockázattal arányos üzleti feltételeket szab minden partnerük részére. Tudjuk, hogy egy ilyen biztonságot jelentő ?hátország? működtetése sok-sok pénzbe kerül, de egy KKV nem engedhet meg magának 150.000,-200.000,-Ft- os kiadást havonta csak e célra.
A kicsik nem tudják megteremteni maguk számára ugyanazt az üzleti biztonságot, mint amit a nagy versenytársak ma már automatikusan működtetnek.
A jelenlegi helyzet tarthatatlanságát jelzi, hogy egyre több kis szállítmányozó cég reked meg a fejlődésben pontosan azért, mert esélye sincs a nagyokkal szembeni profi céginformációs, hitelbiztosítéki és követeléskezelési megoldások gyakorlati alkalmazására. Vagy értelmetlen kockázatokat vállal ismeretlen hazai és külföldi partnereivel való kapcsolataiban, vagy megreked meglévő kapcsolatrendszerében, és annak alakulására bízza jövőjét. A baj csak az, hogy ezen cégek helyzetére semmilyen befolyása nincs, és ami rosszabb, ha bármi kedvezőtlen történik velük, azt is csak utólag tudja meg.
Ráadásul itt van az internet, ahol minden egy új korszak, az e-bussines fejlődéséről szól, csak pont a kis hazai szállítmányozók nem nagyon érzékelik a bőrükön ennek pozitív hatásait.
Az elmúlt hónapok internetes fuvarszervezéssel szerzett tapasztalatai megerősítettek abban, hogy érdemes kidolgozni egy hosszútávon is biztonsággal működő partnermarketing rendszert, mely több forrásból biztosítja az ideális megbízók, partnerek vonzását e szállítmányozói körben.
A probléma felismerésére és kezelésére való hajlandóság a kis cégek esetében is nagyon különböző. Akik rossz helyzetben vannak, azoknál erősebb, akikkel éppen fut a szekér, ott szinte semmilyen érdeklődés nincs. Tudom, nehéz elképzelni egy olyan helyzetet, amibe a legkevésbé se kívánunk belekerülni. Csakhogy az üzleti világban sok rajtunk kívül álló tényező alakítja körülményeinket, itt nekünk van a legkisebb befolyásunk.
Még kevesen ismerték fel, hogy minden kis lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy e körülmények ne minden esetben kimondottan ellenünk hassanak.
E külső körülmények kedvezőtlen hatásainak tompítására kidolgozok és hamarosan közzé teszek egy megoldási javaslatot.
Üdvözöllek az E-Logisztikai Centrum fedélzetén,
Damásdi Tibor
E-Logisztika a versenyképességért
